DIABÉTESZES SAROKFEKÉLY
James Gotts – Specialist Podiatrist, Department of Foot Health – Barts Health NHS Trust , Bancroft Road London
BEVEZETÉS
A cukorbetegség a fekélyképződés, fertőzés, illetve lábfej és lábamputáció egyik fő oka Angliában. Minden évben közel 6000 beteg lábát, lábfejét vagy lábujját amputálják diabétesz miatt (NHS, 2010). A cukorbetegséghez kapcsolódó, alsó végtagot érintő problémák gyakori klinikai jellemzője a fertőzés, neuropátia, perifériás artéria-betegség és deformitás. Mindezek következtében károsodhatnak a lágy szövetek, a bőr meggyengül, kifekélyesedik és elfertőződik (National Institute for Clinical Excellence, 2011).
A nagymértékű szöveti stressz, rossz keringés és fertőzés következtében nem életképes nekrotikus szövet alakul ki, ahogy a sejtek összetöredeznek és elhalnak. A bakteriális tevékenység eredményeképp gennyes váladék képződik a seb felszínén. Az összetett nekrotikus hatások következtében megnyúlik a gyulladásos folyamat, a seb összehúzódása mechanikai értelemben gátlódik, a hámosodás akadályozott, a további fertőzések kockázata pedig emelkedett (Falanga V., 2002)
A MEDIHONEY® antibakteriális orvosi minőségű méze 100% antibakteriális Leptospermum mézet tartalmaz, mely számos seb, beleértve a nekrotikus, elfertőződött és kellemetlen szagú sebek esetében is jól alkalmazható. A MEDIHONEY® antibakteriális mézet tartalmazó Apinate kötszerek esetében 95%-os Leptospermum mézet impregnálnak kalcium-alginátos kötszerbe. A kötszer ideális megoldás közepes, ill. jelentős mértékben váladékozó sebek esetében. A méz jótékony hatásairól a sebkezelésben már évszázadokkal ezelőtt számoltak be először. Antibakteriális és szagsemlegesítő hatása mellett (Cooper R.A, 1999, Dunford C, 2000) gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is bír (Robson V., 2004). Továbbá, a méz ozmotikus hatásának eredményeképp a seb belsejében lévő folyadék a seb felszínére kerül, majd a keringésből pótlódik. A devitalizált szövetekbe történő nyirokáramlás serkenti az autolitikus debridementet (Molan P.C, 2009).
KLINIKAI KÉP
A bemutatott esetben egy 57 éves férfi kereste fel klinikánkat kettes típusú diabétesszel, vesebetegséggel, Charcot arthropathiával és egy kb. 2 hónapja fennálló sarokfekéllyel. A fekély eredetileg egy meleg vizes palack okozta égési sérülésből származott, mely utóbb hólyagosodott és elfertőződött. Munkája és a heti háromszori vesedialízis miatt csak hetente tudott ellátogatni osztályunkra. A diabéteszes neuropathia és a Charcot deformitás hozzájárult a nagymértékű szöveti stresszhez, és seb gyorsan kettes stádiumú fekéllyé alakult az alábbi jellemzőkkel:
- mély üreg nekrotikus szövettel
- jelentős mennyiségű elhalt szövet és váladékképződés
- visszatérő fertőzés
- gyulladás
- kellemetlen szag
- kiterjedt alsó üregek a sebszéleknél
A debridement és az ezüst alginátos kötszer használata csekély eredménnyel járt, így az a döntés született, hogy egy alternatív kötszert kell megpróbálni, mely jobban alkalmazkodik a beteg helyzetéhez. A seb gennyes és nekrotikus jellege miatt, illetve azért mert a debridement nehezen volt kivitelezhető a gyakorlatilag elérhetetlen területeken, ezekhez illeszkedő kötszert kellett választani, mely egy időben csökkenti a kellemetlen szagokat és a fertőzés kockázatát is. Végül a MEDIHONEY® orvosi minőségű mézét és Apinate kötszerét választottuk.
KEZELÉSI TERV
- nekrotikus és nem életképes szövetek heti eszközös debridementje
- MEDIHONEY® antibakteriális orvosi minőségű méz alkalmazása az üregekben a nehezen elérhető nekrotikus területekre
- külső fedés: MEDIHONEY® Apinate kötszer, melynél 95%-os Leptospermum mézet impregnálnak kalcium-alginátos kötszerbe az elhalt szövetek és a sebváladék kontrollálása végett
- legkülső rétegként egy jó nedvszívó képességű kötszer, mely tovább csökkenti a váladékozás mértékét
- az ödéma és a pangás ellen enyhe kompressziós kötés
- a beteg is kapott egy tubus MEDIHONEY®-t, hogy a kórházi kezelések között az otthoni kötéscsere alkalmával használja
EREDMÉNY
A MEDIHONEY alkalmazását követően a seb gyors gyógyulásnak indult. A sebágyon található elhalt szöveti részek mennyisége minden vizit alkalmával jelentős mértékben csökkent. A seb mérete először látszólag nőtt a nagy mennyiségű nekrotikus szövet eltávolítása miatt, utána azonban hétről-hétre csökkent. A kisebb mennyiségű elhalt szövet eredményeképp megkezdődött a sarjadzás, a seb átmérője csökkent, és az 5. hét végére az üreg eltűnt (ld. a képeket). A kellemetlen szag jelentősen csökkent, újabb fertőzés nem lépett fel. A könnyű alkalmazás miatt a beteg gyakrabban cserélte a kötést, így a gyógyulás mértéke is felgyorsult.
VÉLEMÉNY
A seb kialakulásában a vénás elégtelenség és az érszűkület is szerepet játszott. Az embolectomia után az érszűkület megszűnt, az áramlás normalizálódott. A méztartalmú sebfedő (kálcium alginát és sebkezelő gél) igen jó hatású volt. Gyors kémiai debridement hatására a gyulladást fenntartó nekrozis levált. A gennyes váladék mennyisége csökkent és a seb környékén a gyulladás jelentősen mérséklődött. Jó ütemű granuláció indult meg a sebalapon. Az idős beteg szubjektív panaszai (csípő érzés a kezelés után) miatt azonban a méztartalmú sebfedőkkel való kezelést be kellett szüntetni.
A diabéteszes sarokfekély változásai hetente:
Hivatkozások:
NHS Information Centre (2010) National Diabetes Audit 2009/10; The information Centre for Health and Social Care Hospital Episode Statistics 2007/8 – 2010/11
National Institute for Clinical Excellence (2011) – Costing statement: Diabetic foot problems: inpatient management of diabetic foot problems.
Falanga V. (2002) Wound bed preparation and the role of enzymes: A case for multiple actions of therapeutic agents. WOUNDS 2002; 14 (2): 47-57.
Cooper R.A, Molan P.C, Harding K. (1999) Antibacterial activity of honey against strains of Staphylococcus Aureus from infected wounds. Journal of Applied Microbiology, 93; 4: 966-972
Dunford C, Cooper R, Molan PC (2000) Using honey as a Dressing for Infected Skin Lesions. Nursing Times Plus. 96, 14, 7-9
Robson V. (2004) Use of Leptospermum honey in chronic wound management. Journal of Community Nursing 18: 24–8
Molan P.C (2009) Debridement of wounds with honey. Journal of Wound Technology 5: 12–17