A fej-nyaki terület laphámsejtes karcinómája: sebkezelés és szagsemlegesítés aktív Leptospermum méz segítségével
Scott Moore, NREMT-P, RN. Certified ACLS, PALS, BLS, ONS Chemotherapy and Biotherapy
Edmond Oncology Center, Edmond, Oklahoma, 73034, 405-271-6500, scott1995@sbcglobal.net
CÉLOK
Jelen vizsgálat célja az volt, hogy kipróbáljuk az aktív Leptospermum mézzel impregnált kalcium alginátos kötszert a fej-nyaki laphámsejtes karcinómákhoz köthető váladékozó és kellemetlen szagot árasztó sebek kezelésében több beteg esetében.
ISMERETSZERZÉSI CÉLOK
1. Új bizonyítékokat integrálni az erősen váladékozó, rossz szagú sebek kezelésének mindennapi gyakorlatába.
2. Összegyűjteni a Leptospermum méz azon tulajdonságait, melyek alapján ideális az ilyen sebek kezelésére és a kellemetlen szagok semlegesítésére.
3. A Leptospermum mézet tartalmazó termékek használatával kapcsolatos döntéshozatali stratégiák integrálása a klinikai gyakorlatba.
A PROBLÉMA
A laphámsejtes karcinóma, mely az epidermális keratinociták rosszindulatú daganata, a második leggyakrabban előforduló bőrrák fajta. Középkorú vagy idősebb páciensek napsugárzásnak kitett bőrfelszínén alakul ki, és kezelése általában komoly kihívást jelent a klinikusok számára. A sebből áradó kellemetlen szag folyamatosan emlékezteti a pácienset a betegségre, és így hosszú távon csökkent önbecsüléshez, feszélyezett viselkedéshez, depresszióhoz és társasági elszigetelődéshez vezet.
MÓDSZEREK
Az esetismertetésben szereplő két betegünk kifekélyesedett, váladékozó és/vagy rossz szagú sebbel jelentkezett klinikánkon. A laphámsejtes karcinóma diagnózisának felállítása után sugárterápiát indítottunk. Mindkét beteg sebét aktív Leptospermum mézzel impregnált kalcium alginátos kötszerrel kezeltük, melyet gézzel vagy nem öntapadós kötszerrel fedtünk. A kötést kezdetben naponta kétszer cseréltük, később pedig a gyakoriságot a váladék mennyiségéhez igazítottuk.
SZAGSEMLEGESTŐ TULAJDONSÁGOK
Az 1. esetben szereplő betegünk sebe rendkívül kellemetlen szagú volt. A mézzel kapcsolatban korábban már többször számoltak be arról, hogy hatékonyan csökkenti, ill. szünteti meg az akut vagy krónikus sebekből származó rossz szagokat. A hatásmechanizmusa azon alapul, hogy a baktériumok a metabolizmus során előnyben részesítik a glükózt az aminosavakkal szemben, a kellemetlen ammóniaszag pedig az aminosavak lebontásából származik. A méz antimikrobiális tevékenységével együtt az előbbi tulajdonság segít a szagok semlegesítésében. A beteg sebének kellemetlen szaga azonnal megszűnt miután a mézes kötszert elkezdtük használni.
EREDMÉNYEK
Mindkét bemutatott esetünkben megszűnt a kellemetlen szag, a seb elkezdett összehúzódni és gyógyulásnak indult. Sebészeti sebzárásra nem volt szükség. A betegek elégedettek voltak a Leptospermum mézet tartalmazó kötszerekkel.
KÖVETKEZTETÉSEK
A sebkezelés és a szagsemlegesítés terén az aktív Leptospermum mézzel impregnált kalcium alginátos kötszerekkel kapcsolatban további vizsgálatok végzése indokolt.
ESETBEMUTATÁS
2008.05.02.: elhalt szöveti részeket tartalmazó laphámsejtes karcinóma a bal arcfélen.
2008.06.04.: elhalt szöveti részeket tartalmazó eschar fekély. Megkezdtük a Medihoney aktív Leptospermum mézet tartalmazó kálcium alginát kötszer használatát.
2008.06.18.: a kötszer autolitikus és ozmózis-vezérelt debridementjének következtében az elhalt szöveti részeket tartalmazó eschar fekély feltisztult.
2008.07.02.: a seb disztális vége tiszta, felső részén száraz pörk látható.
2008.08.26.: a bal arcfélen található nagyméretű szövethiány drámai javulást mutat az aktív Leptospermum mézet tartalmazó kötszerek hatására.
Hivatkozások:
Cooper, R., & Gray, D. (2005). The control of wound malodour with honey-based wound dressings and ointments. [Electronic Version]. Wounds UK, Supplement 1, 26-31. Retrieved July 12 2007, from http://www.wounds-uk.com/downloads/honey_supplement.pdf
Hampton, S. (2008). Malodorous fungating wounds: how dressings alleviate symptoms. British Journal of Nursing Tissue Viability Supplement, 14(19), S31-S10.
Hess, S. D., Schmults, C. D., & Goldman, G. (2006). Squamous Cell Carcinoma [Electronic Version]. emedicine. Retrieved July 23, 2008, from http://www.emedicine.com/DERM/topic401.htm.
Molan, P. (2002). Re-introducing honey in the management of wound and ulcers-theory and practice. Ostomy/Wound Management, 48(11), 28-40.
