Aktív Leptospermum méz alkalmazása az alsó végtag különféle bőrgyógyászati problémáinak kezelésében
Tracey C. Vlahovic, DPM; Associate Professor • Eric Roberts, BS, 4th year student Temple University School of Podiatric Medicine, Philadelphia, PA
A MÉZ ALKALMAZÁSA A TÖRTÉNELEM SORÁN
Történelmi dokumentumok tanúsága alapján a mézet már az ókori Egyiptomban és a középkori Európában is használták orvosi célokra. Napjaink szigorú szabályozásokhoz és FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság) engedélyhez kötött világában a méz hatékony sebkezelési eszköznek bizonyult. Az utóbbi időben az aktív Leptospermum mézzel impregnált kálcium-alginát kötszerek (HICAD) felhasználásával sikerült olyan nedves környezetet kialakítani, mely segíti a sebgyógyulást, és antibakteriális védelmet biztosít a sebekben található kórokozókkal szemben (1). A termék engedélye ugyan a különféle fekélyek kezelésére vonatkozik, azonban az aktív Leptospermum méz egyedi tulajdonságai miatt más esetekben, pl. bőrirritációk és egyéb betegségek kezelésében is hasznosnak bizonyulhat (2).
HÁTTÉR
Az aktív Leptospermum mézet (mely egy orvosi minőségű méz) tartalmazó kötszerek használatát az FDA nemrégiben engedélyezte az Amerikai Egyesült Államokban égési és egyéb sérülések kezelésében*. A javallatok és a felhasználási engedélyek miatt az orvosok eddig elsősorban a diabéteszes és vénás fekélyek kezelésében alkalmazták a kötszereket. Az orvosi minőségű méznek azonban olyan természetes antibakteriális és erős ozmotikus tulajdonságai vannak, melyeknek köszönhetően ideális helyi terápiának bizonyulhat számos más bőrgyógyászati probléma kezelésében.
CÉLOK
A poszter négy olyan esetet fog bemutatni, ahol egy bőrgyógyászati probléma kezelésére kiegészítő vagy egyedüli terápiaként orvosi minőségű aktív Leptospermum mézet alkalmaztunk. A mézes kötszer alginát változatát az alábbi esetekben használtuk: pedikűrt követő lábujjfertőzés, feltárást és drenázst követő idegentest-eltávolítás, felülfertőződött lábgomba (tinea pedis), illetve allergiás kontakt dermatitisz következtében kialakult gennyes talpgyulladás. Az aktív Leptospermum mézet tartalmazó kötszert mindegyik esetben a fertőzés kezelésére és az irritáció enyhítésére használtuk.
MÓDSZEREK
A vizsgálat céljából egy, a saját általános betegpopulációnkat reprezentáló kohorszot válogattunk össze. Az aktív Leptospermum mézet tartalmazó kötszert minden második nap cseréltük és egy nedvszívó másodlagos kötéssel fedtük le. A sebek vizsgálatát hetente végeztük. A vizsgálat során az alábbi adatokat jegyeztük fel: a sebágy állapota, a sebváladék mennyisége, a seb mérete, illetve a betegek által nyújtott szubjektív fájdalomszint-meghatározás, melyet egy vizuális analóg skála segítségével határoztak meg.
EREDMÉNYEK
Az aktív Leptospermum mézet tartalmazó kötszer rendkívül hatásosnak bizonyult mind a négy vizsgálati szempont (sebágy, sebváladék, seb mérete, fájdalomérzet) esetében.
KÖVETKEZTETÉSEK/ÖSSZEFOGLALÁS
Az aktív Leptospermum mézet tartalmazó kötszerek hatékony, fájdalommentes és nem invazív kezelési módszernek bizonyultak számos bőrgyógyászati probléma esetén. A kötszer biztonságos kiegészítője lehet a feltárásnak és drenázsnak, hosszú ideig alkalmazott helyi szteroidoknak és szájon át szedett antibiotikumoknak lokalizált panaszok esetén. A fekélyeken túli alkalmazás hatékonyságának bemutatására további vizsgálatok szükségesek. Az FDA engedélye az eredeti kötszer esetében kis- ill. nagymértékben váladékozó sebekre szólt, azonban a kötszer ma már számos különböző formában elérhető, és nagyon hasznosnak bizonyult fekélyek és más bőrgyógyászati problémák kezelésében. Jelen pillanatba még elképzelni sem tudjuk, hogy mi mindenre lesz még alkalmas az aktív Leptospermum méz a bőrgyógyászat és a sebkezelés területén.
ESETBEMUTATÁS
45 éves nőbeteg második lábujja elfertőződött. Két hónappal korábban végzett pedikűr eredményeképp tályog és cellulitisz alakult ki. A tályogot alapellátásban feltárták és drenálták, majd a beteget egy fertőző betegségek kezelésében jártas szakorvoshoz utalták. A tenyésztés methicillin-rezisztens staphylococcus aureus (MRSA) baktériumot igazolt. A seb további ellátása céljából a beteg a Temple University megfelelő intézetéhez került (Foot and Ankle Institute at Temple University School of Podiatric Medicine). Az antibiotikus kezelés ellenére a betegnek folyamatos fájdalmai voltak, lábujja pedig dagadt.
Az első kezelés alkalmával debridementet hajtottunk végre (1-2. ábra). Aktív Leptospermum mézet tartalmazó kötszert és nedvszívó fedőkötést alkalmaztunk. A beteg figyelmét felhívtuk arra, hogy minden második nap cserélje le a kötést és szedje végig az elkezdett antibiotikum kúrát.
A második vizit idejére fájdalma jelentősen csökkent, lába pedig klinikai javulást mutatott (3. ábra). A hatodik hétre az aktív Leptospermum mézet tartalmazó kötszer segítségével teljes javulást sikerült elérni (4. ábra).
Hivatkozások:
Bateman, S., & Graham, T. (2007). The use of Medihoney™ Antibacterial Wound Gel on surgical wounds post-CABG. Wounds UK, 3(3), 76-83.
Cooper, R., Molan, P., Krishnamoorthy, L., & Harding, K. (2001). Manuka honey used to heal a recalcitrant surgical wound. European Journal of Clinical Microbiology and Infectious Disease, 20(10), 758-759.
Gethin, G., & Cowman, S. (2005). Case series of use of Manuka honey in leg ulcerations. International Wound Journal, 2(1), 10-15.
Molan, P. (2006). The evidence supporting the use of honey as a wound dressing. International Journal of Lower Extremity Wounds, 5(1), 40-54.
Van der Weyden, E. (2003). The use of honey for the treatment of two patients with pressure ulcers. British Journal of Community Nursing, 8(12), S14-S20.